Táplálkozás

A rák az egyik leggyakoribb betegség, amelynek kialakulását számos tényező befolyásolhatja. Bár az étrend nem az egyetlen oka a rák kialakulásának, bizonyos élelmiszerekről ismert, hogy összefüggésbe hozhatók a rák kialakulásának fokozott kockázatával. Ha egészséges szeretne maradni, és csökkenteni szeretné a rák kialakulásának esélyét, íme néhány élelmiszer, amelyet érdemes korlátozni az étrendjében:

Feldolgozott húsok: a szalonna, a kolbászok, a csemegehúsok és más feldolgozott húskészítmények növelhetik az emésztőrák kockázatát. Olyan adalékanyagokat, tartósítószereket és nitriteket tartalmaznak, amelyek nagy mennyiségben fogyasztva ártalmasak lehetnek.

Vörös húsok. A marha-, sertés- és bárányhús összefüggésbe hozható a vastagbél- és prosztatarák fokozott kockázatával. Fontos, hogy korlátozza a vörös húsok fogyasztását, és részesítse előnyben az egészségesebb fehérjeforrásokat, például a baromfit, a halat, a dióféléket vagy a hüvelyeseket.

Félkész élelmiszerek: a kész tészta-, rizs- és burgonyaételek, a kész pizza és sok más készétel magas cukor-, só- és telített zsírtartalmú, ami hosszú távon növelheti a rák és más betegségek kockázatát. és más betegségek kockázatát.

Cukros italok: a magas cukortartalmú üdítőitalok, gyümölcslevek és energiaitalok összefüggésbe hozhatók a rák, különösen a hasnyálmirigyrák fokozott kockázatával.

A magas transzzsírtartalmú élelmiszerek: a margarin, a sült és zsíros rágcsálnivalók, a gyorséttermi snackek és más transzzsírtartalmú élelmiszerek növelhetik a rák és más szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét.

A rákmegelőzés szempontjából optimális étrend friss gyümölcsöket és zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket, hal- és baromfifehérjéket, dióféléket és magvakat tartalmaz. A kiegyensúlyozott és változatos étrend és a fent említett élelmiszerek mértékkel történő fogyasztása segít csökkenteni a rák kialakulásának kockázatát és fenntartani az általános egészségi állapotot.

Azt látom, a határon túli magyaroknak is kezd elegük lenni – mondta a Napunknak nevű szlovákiai lapnak Magyar Péter. A politikus beszélt arról is, hogy a határon túli támogatások keretében nem szórna ki százmilliárdokat felesleges beruházásokra, és szívesen megbeszélné a szlovákokkal a Beneš-dekrétumok ügyét.

Magyar kifejtette azt is, hogy szerinte nem szégyen hasonulni a fiatal Orbán Viktorhoz, mégha túlzásnak is tartja, hogy vele kapcsolatban ez felmerül. Megjegyezte, hogy a jelenlegi magyar miniszterelnök „egy demokratikus hős” volt ’89-, persze az már más kérdés, hogy hova jutott később.

A Tisza Párt európai parlamenti listájának vezetője szerint Orbán egy tehetséges politikus volt.

De most már ideje lenne letennie a lantot, és nyugdíjba mennie.

Elmondta, azt is, hogy az ő példakép II. János Pál pápa.

Magyar Pétert arról is kérdezték, hogy

• miért pont most lett elegük az embereknek a rezsimből;
• mi az álláspontja Ukrajna ügyében;
• mit változtatna a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikában;
• mit üzenne a szlovákiai magyaroknak.

Íme Farkas András nyugdíjszakértő levezetése arról, hogyan állhat elő, hogy bár a nők nyugdíja (akárcsak a bére) átlagban nem elhanyagolhatóan alacsonyabb, mint a férfiaké, összességében mégis több időskori ellátást kapnak ők, mint a férfiak, amíg élnek. Az utóbbin lesz a hangsúly.

• A 65 évesnél idősebbek 62 százaléka nő (és csak 48 százaléka férfi) és
• minél idősebb emberekről van szó, annál magasabb a nők aránya.

Ennek oka, hogy

• magyar férfiak várható élettartama 65 éves korukban átlagban csak 13,2 év,
• míg a nők még 17,3 évig élhetnek, szintén átlagban.

A magyar nők átlagban 15,5 százalékkal kerestek tavaly, mint a férfiak. A nyugdíjaknál is hasonló a helyzet, ám

• a férfiak és nők közötti nyugdíjrés 2023-ban valamivel kevesebb volt, 13,8 százalékos,

ami a nyugdíjszakértő szerint a nők40 nyugdíj hatása lehet. Azonban így is jelentős a nyugdíjak közötti különbség a szebbik nem hátrányára, aminek elsősorban a nők alacsonyabb életpálya-átlagkeresete és a jellemzően rövidebb szolgálati idő a két legfőbb oka – fejti ki.

Végül megállapítja, hogy élethossziglan mérve egy nő átlagosan 13 százalékkal, egy nők40-es nyugdíjas nő pedig 25 százalékkal nagyobb összeget kaphat nyugdíjként összességében, mint egy férfi. Ha özvegy nőről van szó, akkor pedig (az özvegyi nyugdíjjal együtt) még több nyugdíjat folyósíthatnak egy nőnek élete végéig, mint egy átlagos férfinek.

Ennek oka, hogy az állami nyugdíj egy speciális életjáradék, vagyis élethossziglan jár, de a havi kifizetések összegét nem kell hozzáigazítani a várható élettartamhoz.

Orbán Viktor miniszterelnök németországi konvoját súlyos baleset érte Stuttgartban, amelyben egy motoros rendőr életét vesztette és egy másik megsérült – írja az Index a Bild híradása alapján. Egy autós figyelmen kívül hagyta az útzárat és nekik ütközött a konvojnak.

Tragikus baleset történt, mely érintette Orbán Viktor miniszterelnök németországi konvoját. A stuttgarti úton történt incidens során egy motoros rendőr életét vesztette, míg társa sérüléseket szenvedett.

A konvoj a repülőtér felé haladt, amikor a kíséretben lévő két motoros rendőr egy autóval ütközött össze. A Bild német lap beszámolója szerint az események 11 óra 15 perc körül zajlottak le Stuttgart Degerloch városrészében, az Albplatz közelében. Egy 69 éves nő hajtott át az elnöki konvoj számára fenntartott útzáron, figyelmen kívül hagyva a tilos jelzést, majd balra kanyarodva elütött egy 61 éves motoros rendőrt, aki a miniszterelnök járművét kísérte.

Az ütközés következtében a rendőrmotor egy másik kísérőmotorosnak csapódott. Mindkét rendőr súlyos sérüléseket szenvedett; a 61 éves rendőr később a kórházban belehalt sérüléseibe. Az esemény előtti este Orbán Viktor a magyar és skót válogatottak közötti mérkőzést tekintette meg Stuttgartban. A baleset után néhány órával már Rómából jelentkezett be, ahol Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat.

Gyakran hallani olyan vélekedést, hogy a mai aktívaknak, pláne a fiataloknak már „nem lesz nyugdíjuk”. De vajon jogos ez az aggodalom, vagy ettől azért nem kell tartani? A bankmonitor azt járta körbe, mit várhatnak a mai 30–40 évesek az állami nyugdíj intézményétől.

Végig veszik, mit jelent, hogy pár tíz év alatt egyre jobban elöregedik a társadalom, hogy egyre több idős ember juthat egyre kevesebb aktív korú járulékfizetőre. És hát ugye miből lenne akkor nyugdíj tizenévek múlva. Felvetik, mit lehet tenni a drasztikus elöregedés kiegyensúlyozása érdekében. Vajon emelni kell majd a nyugdíjkorhatárt? Vagy tovább csökkenhet a nyugdíjak értéke? Esetleg az adó- és járulékkulcsok növelése árán biztosítják majd a nyugdíjak kifizethetőségét? Megállapítják, hogy bármelyik utat is járjuk majd, mindenképpen fájdalmas intézkedésekre kell számítani.

egyértelmű túlzásnak vélik, hogy „nem lesz nyugdíjunk”,hiszen még a 21. század második felében is több millió adófizető lesz az országban. Ez pedig garantálja szerintük, hogy az ő befizetéseikből minden jogosultnak lesz államilag folyósított időskori jövedelme. Egy komoly bökkenő azonban lehet, az hogya rendszer jó eséllyel nem lesz képes tisztes megélhetést biztosítani széles rétegek számára.

Ha csak a folyó finanszírozású nyugdíjra hagyatkozunk, akkor a mai fiatalok nyugdíjkilátásai rendkívül aggasztóak: várhatóan 68–70 éves nyugdíjkorhatárra és meglehetősen alacsony juttatásra kell számítaniuk. Mégis van mód arra, hogy valaki érdemben javítson a saját időskori anyagi helyzetén, de ehhez az állami nyugdíjon felül további jövedelemforrásokra van szükség. Magyarul a nyugdíj-előtakarékosságot javasolják minél előbb megkezdeni, a halogatás ugyanis jelentős kockázattal jár. Minél később kezd bele valaki félre tenni nyugdíjra, annál kisebb nyugdíjkiegészítésre számíthat.